2011. augusztus 31., szerda

Görögország

2011. augusztus végén nyaralni voltam a családommal Görögország déli részén Toloban.






Dór oszlopokkal díszített szentély
Autóval mentünk, odafelé útközben megálltunk a Delfi Jósdánál (Delphoi). A Múzeumba nem mentünk be sajnos csak a romokat néztük meg. Nagyon tetszett, mert én közelről ilyen oszlopokat, amik zömében ion és dór oszlopok voltak, nem láttam. Készítettem is rengeteg képet, egy párat meg is mutatok.
Apolló temploma (i.e. 1500)
Egy ion oszlop felső része és Én
Én a stadionnal a háttérben
Színház (hajdan 5000 nézőt is képes volt befogadni)
Vízvezeték
Stadion (7000férőhelyes)


Ellátogattunk az Athéni Akropoliszra. Megnéztük a Parthenón-t (dór oszlopos), az Erechteion-t (ion oszlopos), a Propülaia-t (dór oszlopos), Dionüszosz színházat, a felújított színházat és a Niké szentélyt (ion oszlopos), de ezt csak messziről ugyanis biztonsági okok miatt nem lehetett közelről megnézni. Nekem a kedvencem a Parthenón és az Erechteion. Szépen össze is lehet őket hasonlítani, a Parthenón egy zömök erős férfi lehet (a dór építészet egyik legnagyobb vívmánya), ebben az épületben volt Pallasz Athéné arany és elefántcsont szobra, amelynek később nyoma veszett. Az Erechteion minden oldala más, három különböző szinten van a teteje, szóval ez pedig lehet egy kiismerhetetlen, minden oldaláról más, szeszélyes nő. A legjobban a papnős oldala tetszik nekem. Amik az Akropoliszon  vannak papnő szobrok azok másolatok, az eredetiek a múzeumban vannak. A múzeumban sajnos nem lehetett fényképezni, de az Akropoliszról van néhány képem. A Dionüszosz színház már nagyon romos, de gyönyörű. Az akusztikája tökéletes akár csak a többi színháznak is. A Niké szobrot, ami a szentélyben van, szárnyak nélkül ábrázoltál, hogy nehogy elrepüljön Athénból az istennő, hiszen ő a győzelem és a diadal  istennője.Majd megnéztük a tőle nem messze álló Olympiai Zeus templomot (korinthoszi oszlopos). Ebből sajnos nem sok maradt meg csak néhány oszlop.
Erechteion

Akropolisz

Felújított színház (napjainkban is tartanak előadásokat)

Niké szentély

Propülaia

Erechteion

Erechteion (papnők)

Én a háttérben a Parthenón

Parthenón elölről (sajnos beálványozva)

Én, háttérben az Olympiai Zeus templommal

Olympiai Zeus templom

Olympiai Zeus templom

Dionüszosz színház

Én, háttérben a Dionüszosz színházzal


Elmentünk Mükénébe is. Mükéné egy ókori görög romváros, amely a félsziget északkeleti részén helyezkedik el, a Zarosz és az Ajiosz Iliasz hegyek lábánál. Ez volt a legelső, akropolisszal rendelkező város.
 Megnéztük az Oroszlános kaput, a romokat, az Oroszlán-sírt és az Atreusz kincsesházat.Ezeket az ásatásokat Schliemann kezdte el 1874-ben. Ezt a romváros az erős küklopikus falazás veszi körül. Sok ékszer és edény került elő, legismertebb a tévesen Agamemnón-maszknak nevezett lelet. Ezt is megnéztük ugyanis a múzeumba is bementünk. Majd ezekről is mutatok pár képet. 
Atreusz kincsesháza

Oroszlános kapu

Én és Apa az Oroszlános kapuval  a háttérben

Mükénei Akropolisz

Szintén a Mükénei Akropolisz

Agyagfigurák a múzeumban

Agamemnón-maszk

Leletek a múzeumban

Oroszlán-sír

Atreusz kincsesháza

Atreusz kincsesházának a kupolája belülről

2011. április 5., kedd

Kecskeméti Képtár

A Kecskeméti Művésztelep 100. évfordulója alkalmából szerveztek kiállítást a Cifrapalotában.
Az első korszak műveit mutatták be.  Körülbelül. 80-100 képpel, melyek szorosan kapcsolódnak a művésztelephez, számos ismert és kevésbé ismert művész képeivel (pl.: Faragó Géza, Gráber Margit stb.).
A művészek különböző stílusúak, nem egyhangúak a festmények és maguk a művészek sem egyhangúan, hanem különböző stílusokban festettek.
A hangsúly a festészeten volt, de emellett láthattunk egy pár szőnyeget is.
Volt egy "virtuális" terem, melynek célja, hogy megidézzék a korabeli Kecskemétet.



Nekem nagyon tetszettek a képek, de a legjobban Plány Ervin: Fekvő akt-ja és Perlrott Csaba Vilmos: Csendélet Hébé szoborral című festménye tetszett.